Állampolgárként várja a hiteles történelmi filmeket. Ha a trailerben nem kungfuznak, és nem dagályos zenére lengetik a magyar zászlót, ő rohanni fog a moziba.
Az Átlátszóhoz eljuttatott drónfelvételek alapján erősen kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése.
Március 15. helyett a méltatlanul agyonhallgatott Petőfi-film egyéves évfordulóját ünnepelték a Nemzeti lépcsőjén.
A párthű szolgák magukban semmire sem képesek. Szükség van azokra is, akik megvetik őket, párttal együtt. A lojális gárda nevetséges fércműveket tudott összehozni, a piacképes termékhez már kellett az is, aki szerint Fuck NER.
Most először történt olyan a rendszerváltás óta, hogy a független filmek sikeresebbek voltak, mint az államilag támogatottak, aminek lehetne örülni is, de nem érdemes. Vélemény.
A szervezők szerint az összes oda tervezett előadást kiteszik a házból, a jogutód pedig nem foglalkozik a szerződéses sérelmekkel.
Az árokbetemetés szellemében próbálják a szervezők – az állami támogatások elmaradása ellenére is – megrendezni a 13 év szünet után újrainduló Magyar Filmszemlét. Külön kérték például a rekordköltségvetéssel készült filmek producereit is, hogy nevezzék be az alkotásaikat, de ők ezt elutasították. Interjú Muhi András producerrel, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnökével, a szemle főszervezőjével.
És többen is nézték őket.
A Most vagy soha! sikertelenségét persze lehetne azzal magyarázni, hogy a potenciális nézői kimentek tűzijátékot nézni, míg az otthon maradtak többsége inkább az István, a királyt vagy a Raya és az utolsó sárkány című animációs filmet választotta.
A Petőfi-film után videós panelbeszélgetésünkben Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező, Tóth Barna filmrendező és forgatókönyvíró, Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész és Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója segítségével néztük meg, az érintett szakmák szerint mik a történelmi filmkészítés alapszabályai.
Ez a New York-i bemutató apropóján jutott eszébe Lóth Balázsnak.
A film kreatív producere szerint csak akkor lehet kijelenteni, hogy sikerművet alkottak, ha az akkori generációnak is megkerülhetetlen lesz.
Hosszú cikkben húzza le a Rákay Philip nevével fémjelzett Most vagy soha! című filmet az egyik legismertebb Petőfi-kutató, Margócsy István.
Sem a nők részvétele a forradalomban, sem a nyelvkérdés, mint a filmben központinak ábrázolt probléma, sem az a politikai légkör, amit felvázol a Most vagy soha!, nem úgy van bemutatva Rákay Philip kalandfilmjében, ahogy az a valóságban volt. A hétmilliárdos alkotás valamiért éppen arról feledkezik meg, amiért a márciusi ifjak valójában harcoltak. Interjú Szendrey Júlia kutatójával, Gyimesi Emese történésszel.
Miután Rákay Philip az 1848. március 15-ről szóló Most vagy soha című film „nyilvános arca” lejúdásozta Bencsik Andrást, aki egy kritikában vallotta be, hogy nem tetszik neki a film, Bencsik Gábor – András testvére – szállt bele Rákay Philipbe.
Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a moszkvai terrortámadás hátterét és a Rákay-féle Petőfi-film történelmi hitelességét járjuk körbe.
A Demokrata főszerkesztőjének nem tetszett a Most vagy soha! című film. Rákaynak nem tetszett a kritika, és ezt szóvá is tette. Orbán Viktor viszont mindenkinek ajánlja.
A Demokrata főszerkesztője szerint a Most vagy soha! minden vonatkozásában rossz lett.
A HVG újraszámolta, mennyi az annyi, és kiderült, hogy mostanáig jóval kisebb számról beszéltek.
